A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE - ALAPOK

A munkaviszony megszüntetésének módjai:

A munkaviszony a Munka Törvénykönyve alapján az alábbi módokon szüntethető meg:

a) közös megegyezéssel,

b) felmondással,

c) azonnali hatályú felmondással.

Közös megegyezés:

A magyar jog szerint a munkaviszony közös megegyezéssel (a felek megállapodásával) is megszüntethető. Ez a megoldás rugalmasságot kínál, mivel a felek szabadon állapodhatnak meg a megszüntetés feltételeiről, beleértve a munkaviszony megszűnésének időpontját, a munkavégzés alóli felmentést, szabadságnapok megváltását és a végkielégítést. A közös megegyezéshez írásba foglalt megállapodás szükséges, amelyben a felek egyértelműen rögzítik szándékukat. A közös megegyezés nagy előnye, hogy csak korlátozottan támadható meg utólag (például tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés esetén), így egy munkaügyi per kockázata minimálisra csökkenthető. Jellemzően olyan esetekben alkalmazzák, amikor kétséges, hogy egy felmondás vagy azonnali hatályú felmondás jogszerű lenne az adott esetben. A munkavállaló számára érdemes valamivel jobb feltételeket (például több pénzt) kínálni, hogy motivált legyen a megállapodás aláírására.

Felmondás:

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. Ebben a blogcikkben terjedelmi okokból csak a munkáltató általi felmondásról írunk.

A munkáltató felmondását köteles megindokolni (kivételes esetektől eltekintve, mint például nyugdíjas munkavállalók vagy vezető állású munkavállalók).

A felmondás indoka az alábbi három ok valamelyike lehet:

a) a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása,

b) a munkavállaló képessége vagy

c) a munkáltató működésével összefüggő ok.

A felmondás indokának világosnak, valóságosnak és okszerűnek kell lennie. A felmondás indokolásának alapos megírása azért is különösen fontos, mert később egy esetleges munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás jogszerű volt.

A felek a felmondás lehetőségét megállapodással (jellemzően a munkaszerződésben) legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 év időtartamra kizárhatják.

A felmondási idő 30 nap (többéves munkaviszony esetén meghosszabbodik). Legalább 3 év után pedig már végkielégítés is jár a munkavállalónak.

Számos esetben úgynevezett felmondási tilalom érvényesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Tipikusan ilyen esetek a terhesség, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

Ezen kívül is vannak felmondási korlátozások, speciális szabályok is, például a nyugdíjkorhatár előtti 5 évben, az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetén a gyermek hároméves koráig, vagy a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók esetén.

A fentiek a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésére érvényesek (a munkaszerződések túlnyomó többségét határozatlan időre kötik). A határozott idejű munkaviszonyt ennél csak lényegesen korlátozottabban, az alábbi esetekben szüntetheti meg a munkáltató felmondással:

a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy

b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy

c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Azonnali hatályú felmondás:

Mind a munkáltató mind pedig a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a másik fél:

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás közlésének (átadásának) határideje 15 nap. A felmondást indokolni kell. Ebben az esetben nincs felmondási idő, a munkaviszony aznap megszűnik és nincs végkielégítés sem. A felmondás indokolását viszont érdemes alaposan kidolgozni, mert a munkaügyi pereket gyakran az azonnali hatályú felmondások miatt indítják meg a munkavállalók.

Emellett fontos tudni, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti azonnali hatályú felmondással.

Valamint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt is megszüntetheti indokolás nélkül azonnali hatállyal, de ebben az esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, akkor a hátralévő időre járó távolléti díjára (a távolléti díj jellemzően a havi munkabérrel egyenlő összeg).

Dr. Hizsák Tamás

ügyvéd

A fenti cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltő céllal készült, így nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése vagy észrevétele van, kérjük lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeink valamelyikén (e-mail: info@dunalegal.com, telefon: +36 1 622 0436).