Kinek lehet érdekes a tulajdonjog-fenntartás?
Alapvetően ingatlan és ingó dolog eladóinak is érdekes lehet, amennyiben a vevő hosszabb időtávon belül fizeti meg a vételárat. Ingatlanok esetén más jogi megoldások is megfelelően védhetik az eladó érdekét (például a földhivatali eljárás függőben tartása), de ingó dolgok adásvétele esetén a tulajdonjog-fenntartás az egyik legjobb jogi megoldás az eladó érdekeinek biztosítására.
Mit jelent a tulajdonjog-fenntartás?
Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vevő nem válik tulajdonossá, amíg a vételárat meg nem fizette. Az eladó a tulajdonjogot legkésőbb a vételár kiegyenlítéséig tarthatja fenn, erről a feleknek írásban kell megállapodniuk, jellemzően az adásvételi szerződésben.
Mi szükséges a megállapodáson kívül?
Ingatlanok esetében:
A tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a földhivatalnál feljegyeztetni (a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével).
Ingó dolgok esetében:
Ebben az esetben szintén az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartást bejegyeztetni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével ).
Mi a hitelbiztosítéki nyilvántartás?
A hitelbiztosítéki nyilvántartás egy elektronikus adatbázis, ahol a zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) nevének megadásával lehet keresni és megtekinteni például a bejegyzett zálogjogokat és tulajdonjog-fenntartásokat. A rendszer használata bárki számára hozzáférhető, ingyenes, a rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) üzemelteti.
Mi történik, ha nem jegyezteti be az eladó a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartást?
A Polgári Törvénykönyv szerint ennek két fontos következménye van:
az egyik, hogy a vevő el tudja adni másik, jóhiszemű vevőnek az ingó dolgot és az új vevő így tulajdonossá válik,
a másik, hogy a vevő elzálogosíthatja az ingó dolgot.
Eladóként mindkét fenti következmény kifejezetten hátrányos számunkra és könnyen megelőzhető azzal, ha a tulajdonjogunk fenntartását a hitelbiztosítéki nyilvántartásba még időben bejegyeztetjük.
Mi történik ha fizetésképtelen lesz a vevő?
A Csődtörvény szerint nem tartozik az adós vagyonába a tulajdonjog-fenntartással eladott vagyontárgy (néhány kivételtől eltekintve, mint például a beépítés, feldolgozás vagy átalakítás). Így ha a vevő például felszámolás alá kerül, akkor mi eladóként egy kényelmes (tulajdonosi) pozícióból indulunk és kérhetjük a dolog kiadását, nem kell a többi hitelezővel együtt várnunk az adós vagyonának felosztását, amelyből lehet, hogy csak a követelésünk egy részre térülne meg.
Dr. Hizsák Tamás
ügyvéd
A fenti cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltő céllal készült, így nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése vagy észrevétele van, kérjük lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeink valamelyikén (e-mail: info@dunalegal.com, telefon: +36 1 622 0436).