Melyek a legelterjedtebb módszerek a követelések (tartozások) behajtására?
A leggyakrabban használt módszerek: a felszámolási eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás.
Hogyan működik a felszámolási eljárás?
A felszámolási eljárás cégek ellen vehető igénybe, magánszemély adósok ellen nem. A felszámolási eljárás megindítását bíróságtól kell kérni, az eljárásban a jogi képviselet (ügyvéd) kötelező.
A felszámolási kérelem benyújtása előtt az adóst fel kell szólítanunk a fizetésre. A fizetési felszólításnak jogszabályban előírt tartalmi elemei vannak, ezért érdemes már ennek a fizetési felszólításnak az elkészítésével is ügyvédet megbíznunk.
A bíróság akkor fogja elrendelni az adós felszámolását, ha az adós:
szerződésen alapuló,
nem vitatott vagy elismert tartozását,
a fizetési határidő + 20 napon belül nem fizette meg és nem is vitatta, és
az ezt követő (ügyvédi) fizetési felszólításra sem fizetett.
A fentiekből látható, hogy ha az adós elfelejti vitatni a tartozását (például kap egy számlát és nem reagál), lejár a számla fizetési határideje és utána még eltelik 20 nap, akkor egy ügyvédi fizetési felszólítással sarokba tudjuk szorítani az adóst.
Az adós ugyanis az ügyvédi fizetési felszólítás után már nem vitathatja a jogszabályok szerint a tartozását. Ha pedig az ügyvédi fizetési felszólítás után benyújtunk egy felszámolási kérelmet, arra a legtöbb adós fizet, hiszen ügyvédhez fordul, aki tájékoztatja, hogy vagy fizet, vagy elrendeli a bíróság a cége felszámolását.
Előny:
gyors (kb. 2-3 hónap),
olcsó (kb. 100.000 Forint különböző eljárási díjak + megállapodás szerinti ügyvédi munkadíj),
meglepetést lehet vele okozni az adósnak, mert az adósok nem nagyon tudják, hogy felszámolhatják a cégüket kifizetetlen tartozás miatt.
Hátrány:
csak olyan adósok ellen működik, akik "elalszanak", azaz például elfelejtik vitatni a számlát amit kapnak,
nagyon formalizált, szabályozott az eljárás, akár egy kis formai hibán is elbukhatunk (például nem tudjuk a szerződéskötést vagy a számla megküldését bizonyítani vagy az adós valami olyat tesz, amit már vitatásnak minősít a bíróság) .
Hogyan működik a fizetési meghagyásos eljárás?
A fizetési meghagyás gyakorlatilag egy hivatalos felszólítás arra, hogy az adós fizessen a hitelezőnek.
Közjegyzőtől lehet kérni a fizetési meghagyás kibocsátását.
Ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor dönthetünk, hogy további illeték befizetésével szeretnénk-e polgári peres eljárásban folytatni a követelésünk érvényesítését.
Ha az adós nem mond ellent a fizetési meghagyásnak, akkor az végrehajthatóvá válik és gyakorlatilag olyan lesz, mint egy ítélet.
3 millió Forint alatti tartozások esetén kötelező a fizetési meghagyás kibocsátását kérni, azaz nem indíthatunk rögtön pert a bíróságon. 3 millió Forint feletti tartozások esetén választhatunk, hogy először fizetési meghagyással próbálkozunk-e, vagy közvetlenül a bírósághoz fordulunk.
Előny:
ez az eljárás is a "passzívabb" adósok ellen jó, akik nem vesznek át hivatalos iratokat (a fizetési meghagyás kézbesítettnek minősül akkor is, ha az adós nem veszi át) vagy elfelejtenek ellentmondani,
olcsó (a fizetési meghagyás kibocsátásért 3% illetéket kell fizetnünk és ha az adós ellentmond, akkor dönthetünk, hogy további 3% illeték befizetésével (és egyéb iratok benyújtásával) szeretnének-e peres eljárásban folytatni az ügyet)
Hátrány:
a rutinos adósok már ismerik, értik az eljárást és általában ellentmondanank a fizetési meghagyásnak.
Bírósági eljárásnak (polgári pernek) van értelme?
Természetesen, ha elég nagy a tartozás és úgy látjuk, hogy igazunk van és ezt tudjuk is bizonyítani a bíróság előtt, akkor van értelme pert indítani. Viszont számolni kell azzal, hogy a perek kimenetele nem garantálható és a perköltségek is jelentősek (amiket általában a vesztes félnek kell viselnie). Végül fontos tényező az idő: egy bírósági eljárás kb. 6 hónaptól több évig is tarthat.
Mit tegyek ha van végrehajtható okirat (pl. ítélet) az adós ellen?
Ha van akár magyarországi, akár külföldi ítélet az adós ellen, akkor örülhetünk. Ilyen esetben ugyanis néhány plusz papír beszerzésével (például végrehajtási tanúsítvány) már kérhetjük a magyarországi végrehajtás megindítását a bíróságtól. Előtte természetesen érdemes az adós vagyoni helyzetét is megvizsgálnunk.
Dr. Hizsák Tamás
ügyvéd
A fenti cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltő céllal készült, így nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése vagy észrevétele van, kérjük lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeink valamelyikén (e-mail: info@dunalegal.com, telefon: +36 1 622 0436).